Németh Zorka Sára történetét édesanyja írta meg nekünk:
Zorka 2004. szeptemberében született, teljesen egészséges kisbabaként.
Betegségek nélkül teltek el életének első évei. Könnyen viselte a
kisebb megfázásokat, szépen evett, növekedett...egészen 3 és fél
éves koráig.
Idegesebb lett, fájlalta a pociját. Többször jártunk vele
gyerekorvosnál, aki mindig megnyugtatott: "nincs vele baj", "kezdődő
vírusfertőzés". Még én voltam a rossz, hogy nem hittem egy orvosnak. De
a fájdalom csak nem múlt, sőt erősödött, míg 2008. 04.30-án
délután az oviból is hazaküldték Zorkát. Az egész délutánt
végigsírta, jajjgatott, és fogta a kis hasát, a köldöke körül. Ekkor
szándékosan megvártam, hogy ügyeletei idő legyen, amikor a kórházban
talán alaposabb kivizsgálást tesznek majd meg. Így is lett, de
egyszerűen nem láttak a röntgenen, ultrahangon semmit. Persze, hogy nem
látták, mert valami eltakarta az egész testét belülről. Valami
hatalmas. Egy sebész megtapintotta a hasát, és azonnal mondta a szót,
azt a borzasztó szót: tumor. Szirénázó mentővel az éjszaka közepén
irány a Szent János kórház, sebészet. Ott nem nyúlnak hozzá, mert
előtte kellenek vizsgálatok. Mivel azonban május 1-je lett közben
éjjel, így a négyes ünnep miatt 4 napot vártunk, hogy csináljanak egy
normális ultrahangot. Május 5-én hétfőn végre megcsinálták. A
közben eltelt négy napot Zorka végigsírta. Míg más gyerekek dolgát
kellett volna végeznie a vidámparkban, vattacukrot kellett volna ennie,
lufival a kezében kellett volna szaladgálnia....Ehelyett csak sírt, és
semmi nem segített rajta, a fájdalomcsillapító is maximum 1 órát
hatott.
Aztán 1.sz. gyermekklinika sebészet, CT, port betétel, biopszia,
vékonytűs és normál, csontvelő biopszia stb.
Borzasztó eredményeket kaptunk. Diagnózis neuroblastoma. A daganat
addigra 15 cm-es lett, teljesen kitöltötte a hasüreget az összes belső
szervet nyomta. Műthetetlen. Nyirok és csontvelő áttét. Túlélési
esély 20%. Írány az onkológia. Első kemoterápia 2008. 05. 14-én
indult. Közben megint ünnep, pünkösd, megint várni...A fájdalom egyre
nagyobb. Csak sírt és sírt, és folyton azt mondogatta "nem bírom"... De
bírta....
A történet további részét a www.zorka.eoldal.hu oldalon olvashatja el.
Csodálatra méltó Zorka küzdelme, élni akarása, optimizmusa.
Kedvessége, közvetlensége sokakat lenyűgöz. A sok szenvedés nem
gyengítette, hanem erősítette. Tele van energiával, életkedvvel. Hős
Példakép, kis beteg társaival együtt.
a harc persze folytatódik...
Egyedül nevelem Zorkát, GYES-ből és családi pótlékból kell fedezni a
kislány kezelését, mindennapi megélhetésünket.
(http://www.zorka.eoldal.hu/cikkek/anyagi-helyzet/anyagi-helyzet ).
Méltányosság alapján kezelni a gyermeket ingyen vagy olcsóbban nincs
lehetőség.
Az összesen 4 radiátorból egész télen egyet kapcsolunk be. Nagy
mínuszoknál kettőt.
A bolhapiacon minden mozdíthatót eladtam, ruhákat, stb-t, de nem elég.
Ezért kérünk mindenkit, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten, adjanak
esélyt Zorkának az életre. Egy kis tünemény, aki nagyon sokat kibírt,
még nem adhatják fel, sem ő, sem a család,.... még vannak
lehetőségek. A nem-kórházi kezeléseket egészen jól tudja
hasznosítani, tehát mindenképpen érdemes lenne folytatni a kiegészítő
terápiáit.
Kérjük segítsen nekünk! Számlaszámunk 11773360-08291581. (OTP, Kovács
Ágnes Éva néven, nem alapítványi, tehát biztosan eljut a címzetthez)
Hiszem és tudom együtt minden sikerülhet:
Mindenkinek hálásan köszönjük előre is a segítségét!
Zorkának az iHelpYou segítségével is gyűjthetsz, csupán ki kell választanod a
Kiket segítesz menüpontban az egyéni rászorulók között!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése