Németh Zorka Sára történetét édesanyja írta meg nekünk:
Zorka 2004. szeptemberében született, teljesen egészséges kisbabaként. Betegségek nélkül teltek el életének első évei. Könnyen viselte a kisebb megfázásokat, szépen evett, növekedett...egészen 3 és fél éves koráig. Idegesebb lett, fájlalta a pociját. Többször jártunk vele gyerekorvosnál, aki mindig megnyugtatott: "nincs vele baj", "kezdődő vírusfertőzés". Még én voltam a rossz, hogy nem hittem egy orvosnak. De a fájdalom csak nem múlt, sőt erősödött, míg 2008. 04.30-án délután az oviból is hazaküldték Zorkát. Az egész délutánt végigsírta, jajjgatott, és fogta a kis hasát, a köldöke körül. Ekkor szándékosan megvártam, hogy ügyeletei idő legyen, amikor a kórházban talán alaposabb kivizsgálást tesznek majd meg. Így is lett, de egyszerűen nem láttak a röntgenen, ultrahangon semmit. Persze, hogy nem látták, mert valami eltakarta az egész testét belülről. Valami hatalmas. Egy sebész megtapintotta a hasát, és azonnal mondta a szót, azt a borzasztó szót: tumor. Szirénázó mentővel az éjszaka közepén irány a Szent János kórház, sebészet. Ott nem nyúlnak hozzá, mert előtte kellenek vizsgálatok. Mivel azonban május 1-je lett közben éjjel, így a négyes ünnep miatt 4 napot vártunk, hogy csináljanak egy normális ultrahangot. Május 5-én hétfőn végre megcsinálták. A közben eltelt négy napot Zorka végigsírta. Míg más gyerekek dolgát kellett volna végeznie a vidámparkban, vattacukrot kellett volna ennie, lufival a kezében kellett volna szaladgálnia....Ehelyett csak sírt, és semmi nem segített rajta, a fájdalomcsillapító is maximum 1 órát hatott. Aztán 1.sz. gyermekklinika sebészet, CT, port betétel, biopszia, vékonytűs és normál, csontvelő biopszia stb. Borzasztó eredményeket kaptunk. Diagnózis neuroblastoma. A daganat addigra 15 cm-es lett, teljesen kitöltötte a hasüreget az összes belső szervet nyomta. Műthetetlen. Nyirok és csontvelő áttét. Túlélési esély 20%. Írány az onkológia. Első kemoterápia 2008. 05. 14-én indult. Közben megint ünnep, pünkösd, megint várni...A fájdalom egyre nagyobb. Csak sírt és sírt, és folyton azt mondogatta "nem bírom"... De bírta.... A történet további részét a www.zorka.eoldal.hu oldalon olvashatja el. Csodálatra méltó Zorka küzdelme, élni akarása, optimizmusa. Kedvessége, közvetlensége sokakat lenyűgöz. A sok szenvedés nem gyengítette, hanem erősítette. Tele van energiával, életkedvvel. Hős Példakép, kis beteg társaival együtt. a harc persze folytatódik... Egyedül nevelem Zorkát, GYES-ből és családi pótlékból kell fedezni a kislány kezelését, mindennapi megélhetésünket.
(http://www.zorka.eoldal.hu/cikkek/anyagi-helyzet/anyagi-helyzet ). Méltányosság alapján kezelni a gyermeket ingyen vagy olcsóbban nincs lehetőség. Az összesen 4 radiátorból egész télen egyet kapcsolunk be. Nagy mínuszoknál kettőt. A bolhapiacon minden mozdíthatót eladtam, ruhákat, stb-t, de nem elég. Ezért kérünk mindenkit, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten, adjanak esélyt Zorkának az életre. Egy kis tünemény, aki nagyon sokat kibírt, még nem adhatják fel, sem ő, sem a család,.... még vannak lehetőségek. A nem-kórházi kezeléseket egészen jól tudja hasznosítani, tehát mindenképpen érdemes lenne folytatni a kiegészítő terápiáit. Kérjük segítsen nekünk! Számlaszámunk 11773360-08291581. (OTP, Kovács Ágnes Éva néven, nem alapítványi, tehát biztosan eljut a címzetthez) Hiszem és tudom együtt minden sikerülhet: Mindenkinek hálásan köszönjük előre is a segítségét!
Zorkának az iHelpYou segítségével is gyűjthetsz, csupán ki kell választanod a
Kiket segítesz menüpontban az egyéni rászorulók között!
Köszönjük segítséged!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése